Akövetelményeket az MSZ HD 60364-5-54:2012 és az MSZ HD 60364-4-41:2018 szabvány tartalmazza. A kiegészítő EPH-val kapcsolatos tudni valókat pedig MSZ HD 60364-7-7XX bizonyos lapjai tartalmazzák.
A védő egyenpotenciálra hozásról az MSZ HD 60364-4-41:2018-es szabvány a következőket fogalmazza meg:
„Azokat a bejövő fémes részeket, amelyek veszélyes potenciálkülönbséget vezethetnek be és nem részei a villamos berendezésnek, minden egyes épületben a védő összekötő vezető felhasználásával be kell kötni a fő földelőkapocsba. Ilyen fémes részek például, az épületben lévő közüzemi csővezetékek, szerkezeti idegen vezetőképes részek, a vastbeton épületszerkezetek hozzáférhető fém részei. Az ilyen, az épületbe kívülről bevezetett vezetőképes részeket az épületen belül, az épületbe való belépési pontjukhoz a lehető legközelebb kell bekötni az egyenpotenciálú összekötésbe. Az épületbe belépő, a belépésüknél szigetelő közdarabbal ellátott fémcsöveket nem kell a védő egyenpotenciálú összekötésbe bekötni.„
Az idegen szerkezeti vezetőképes rész az MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány szerint: Az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezésnek, alkalmas azonban valamely villamos potenciál, általában helyi föld villamos potenciáljának odavezetésére.
A villamos berendezéshez nem tartozó olyan fémszerkezet, amely valamely potenciált (általában földpotenciált) közvetíthet, idegen fémszerkezetnek nevezzük. Ilyenek általában:
- a fémből készült épületszerkezetek
- a gáz, a víz, a központi fűtés és a hasonló fém csővezetékei
- a vezetőanyagú padlók és falak.
EPH vezeték keresztmetszete és feladata
A fő földelőkapocshoz csatlakozó EPH-vezető keresztmetszete nem lehet kisebb, mint a berendezésben lévő legnagyobb PE-vezető keresztmetszetének a fele. De a minimális keresztmetszet:
- réz esetén 6mm2
- alumínium esetén 16 mm2
- acél esetén 50 mm2.
Réz esetén 25 mm2-nél nagyob keresztmetszet nem szükséges, illetve más anyagok esetén ez a keresztmetszet a rézzel megegyező vezetőképességet nyújtó méret legyen.
Az EPH vezetők feladata nem az áramok vezetése, hanem a potenciálkülönbség kiküszöbölése. Az EPH hálózat a fő földelőkapocshoz/sínhez csatlakozik.
Az épületben lévő nem villamos berendezés részét alkotó vezető anyagú szerkezetek, a villamos berendezés földelt testeivel nagyjából egyenpotenciálon legyenek. Ha villámcsapás miatt megemelkedik a villamos berendezés testeinek a potenciálja, az épületbe kívülről bevezetett vezetékek és a hozzájuk fémesen csatlakozó egyéb szerkezetek, földpotenciálon maradnak. Ezért kell a villamos berendezés testeit és az idegen vezetőképes részeket is a fő földelőkapocsba csatlakoztatni, így a potenciálkülönbség jelentősen csökkenthető.
Fontos, hogy az idegen vezetőképes részek potenciáljától kell védeni a villamos berendezést, és nem fordítva.
Nem kell az EPH-hálózattal összekötni
- az épülethez csatlakozó fémes csővezetékeknek, illetve fémszerkezeteknek azokat a részeit, amelyek szándékos – és ellenőrizhető – intézkedésekkel vannak elszigetelve az épület belső csővezetékeitől és egyéb fémszerkezeteitől;
- azokat a segédeszköz nélkül el nem érhető fémszerkezeteket, amelyek szándékos – és ellenőrizhető – intézkedésekkel vannak elszigetelve a környezetüktől és a földpotenciáltól;
- az épületet elhagyó, illetve az oda csatlakzó gyengeáramú kábelek fémköpenyeit, árnyékoló szerkezeteit és földelt vezetőereit, KIVÉVE, HA ezek EPH-hálózatba kötését az üzemeletetőjük engedélyezi.
Ugyan úgy nem kell bekötni a 4. emeleti kazán elmenő csöveit, a KPE csöveket, a különálló kábeltálcákat, a műanyag lefolyót és annak végén lévő fémszerkezeteket (kád, zuhanytálca).
Elhagyható...
Elhagyható az olyan épületelemek (pl. lépcsők, erkélyek és függőfolyosók korlátjainak, ablakpárkányok bádoglemezeinek) a bekötése, amelyek idegen potenciállal való érintkezésük kevéssé valószínű. Elhagyható továbbá az olyan külső fémszerkezetek bekötése, amelyek az épület rendeltetésszerű használata során csak nehezen érinthetőek. Az elhagyhatóság azt jelenti, hogy ezen fémszerkezetek EPH-ba való bekötése előnyös lenne, de a gyakorlati kivitelezés bonyolultsága miatt ez nem kötelező.
A vasbeton falak és födémek acélbetétjeit általában nem kell bekötni az EPH-ba, de az ezekre felszerelet nagy kiterjedésű fémtárgyak, fémfelületek bekötését el kell végezni.
Ha mégis mindent bekötünk...
A villamos berendezés meghibásodása esetén a védelem megszólalásáig (TN rendszerben t=0,4 – 5 s), veszélyes potenciálemelkedés lesz az EPH-ba bekötött szerkezeteken is.
Villámvédelmi „s” veszélyes megközelítési távolság: a villámvédelmi berendezés és a földelt fémszerkezet között nem jöhet létre átívelés, ezáltal gyulladás. Ha azonban az EPH-ba bekötjük, az amúgy potenciálon nem lévő fémszerkezeteket, a földpotenciált a villámvédelmi berendezéshez „s” távolságon belül juttathatjuk, amivel tűzveszélyes helyzetet teremthetünk.
Kiegészítő EPH bekötése
Eddig a fő EPH bekötésekről volt szó, most nézzük mi a helyzet a kiegészítő EPH-val kapcsolatban.
MSZ HD 60364-4-41:2018 szabvány a következőt írja a kiegészítő védő egyenpotenciálról:
„A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötésbe be kell vonni a rögzített szerkezetek összes egyidejűleg érinthető testeit és az idegen vezetőképes részeket, beleértve a vasbeton szerkezetek acélbetétjét is, ha ez megoldható. Az egyenpotenciálú rendszert össze kell kötni az összes villamos szerkezet, köztük a csatlakozóaljzatok védővezetőivel.”
„Az egyidejüleg érinthető testek és az idegen vezetőképes részek közötti R ellenállás elégítse ki a következő feltételt:”
Kiegészító EPH-t a helyiségben található egyidejüleg érinthető idegen vezetőképes részek és a PE-vezető között kell létesíteni, nem kötelező összekötni a fő EPH-val vagy a fő földelőkapoccsal.
A kiegészítő helyi EPH lényege:
- A potenciálkülönbségnek a lehető legkisebb értékre való csökkentése. Ez akkor szükséges, ha a villamos berendezés meghibásodásakor, az adott villamos berendezésrészt és a vele egyidejüleg megérinthető idegen vezetőképes részt összekötő fő EPH-n nagyobb feszültség esik, mint 50V AC vagy 120V DC.
- A hurokimpedancia csökkentése, hogy a védelem adott időn belül megtudjon szólalni.
Fürdőhelyiségekben kötelező kiegészítő EPH-t alkalmazni ha:
- vannak egyidejüleg megérinthető testek és idegen vezetőképes részek és
- a fürdőhelyiségben lévő bármely I. év. osztályú villamos berendezés meghibásodása esetén az egyidejüleg megérinthető testek és idegen vezetőképes részek között fellépő érintési feszültség több mint 50V (AC).
A fenti képet az „MSZ HD 60364-5-54:2012 A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelő berendezések és védővezetők” című szabványban találjuk. Az ábra alapján nem kötelező a lakáselosztó PE sínjéről külön EPH gerincvezetőt leágaztatni, hanem használhatunk akár dugaszolóajzatból egy PE vezetőt is továbbfűzésre, odafigyelve az adott helyiségben előírt kötésekre vonatkozó utasításokra.
Az alapelv tehát az, hogy kiegészítő egyenpotenciálú összekötést kell létrehozni a fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségen belül, a villamos berendezés testei (a dugaljak védőérintkezőjét is beleértve) és a hozzáférhető idegen testek védővezetőhöz való csatlakoztatásával.
- Nem kell bekötni azokat a vezetékeket, amelyek az épület fő egyenpotenciálú összekötésének hálózatába már be vannak kötve. Például a gázvezetékek, vízvezetékek fémes részei, fűtési és légkondicionáló rendszerek, hozzáférhető épületszerkezetek.
- Műanyag köpenyű fémcsöveknél csak akkor kell kiegészítő EPH-t alkalamzni, ha a helyiségben azok hozzáférhetőek vagy hozzáférhető vezetőképes részekhez van csatlakoztatva (amik a helyi EPH-hoz viszont nincsenek bekötve).
- Nem kell kiegészítő EPH-t alkalmazni a gázüzemű vízmelegítő burkolatánál sem, mivel I. év. osztályú villamos szerkezetként a burkolata már villamos összeköttetésben van.
- A dugaszolóaljzatok védő érintkezőjének bekötése a helyi EPH hálózatban automatikas teljesül, ha az elosztó PE sínjéhez csatlakozik a PE vezetőjük.
Kiegészítő EPH keresztmetszete
A keresztmetszetről az MSZ HD 60364-5-54:2012-es szabvány 544.2.2. pontjában a következőket írja: „A testeket az idegen vezetőképes részekhez kötő védő egyenpotenciálra hozó vezető vezetőképessége nem lehet kisebb, mint a megfelelő védővezető vezetőképességének a fele.” Azonban van egy másik kitétel a kiegészítő EPH keresztmetszetére. Cu-vezető esetén:
- a keresztmetszet min. 2,5 mm2, ha a vezető mechanikailag védett
- a keresztmetszet min. 4 mm2, ha a vezető mechanikailag nem védett
- a keresztmetszet min. 6 mm2, ha gerincvezető
Mechanikailag védettnek tekinthető a vezeték, ha védőcsőben, vezetékcsatornában, sajtolt vezetékágyban vagy hasonló módon van fektetve.
Felhasznált irodalom:
- https://www.villanylap.hu/lapszamok/2020/marcius/5407-eph-bekotes-szuksegessegenek-elbiralasa
- https://www.villanylap.hu/lapszamok/2020/aprilis/5448-eph-bekotes-szuksegessegenek-elbiralasa-ii
- https://www.villanylap.hu/lapszamok/2023/szeptember/6393-furdohelyisegek-villanyszerelese
- https://www.villanylap.hu/lapszamok/2020/junius/5508-kiegeszito-vedo-egyenpotencialu-osszekotesek
- MSZ HD 60364-4-41:2018
- MSZ HD 60364-5-54:2012
