Magyarországon a lakossági áramellátás érintésvédelmileg TN rendszerben valósul meg.
A betük jelentése a következő:
T=terra azaz föld. Ez azt jelenti, hogy a tápláló transzformátor csillagpontja (nullapontja) földelt, tehát föld potenciálon van (U=0 V).
N=neutral, azaz a védendő villamos szerkezet testje a nullaponthoz vannak csatlakoztatva, tehát föld potenciálon van (U=0V).
C=common, azaz közös. Ez azt jelenti, hogy az üzemi nulla vezető (N) és a védővezető (PE), egy közös vezetőben van egyesítve. Ezt a vezetőt PEN vezetőnek hívjuk (Protective Earthing Neutral).
S=separated, azaz szétválaszott. A PEN vezetőt egy pontban szét kell választani PE és N vezetőre.
A táplálás közép- és kisfeszültségű transzformátorról történik (KÖF/KIF). A transzformátor csillagpontját a szekunder oldalon kivezetik és föld potenciálra hozzák. A szekunder oldalon 230/400V feszültség van, ez jut el a fogyasztókhoz. A transzformátortól TN-C rendszerben jönnek a vezetékek (L1, L2, L2, PEN), a PEN vezetőt 350 m-ként földelik a közcélú halózat oszlopainál. Csatlakozási pont helye lehet a csatlakozó főelosztó. Itt helyezhető el az első túláramvédelmi készülék, túlfeszültség védelmi eszköz és a tűzeseti főkapcsoló is.
Az MSZ HD 60364-4-41 szabvány értelmében a PEN vezetőt szét kell választani PE és N vezetőre, ezzel hozva létre 3 (L+N+PE) vagy 5 (L1+L2+L3+N+PE) vezetős rendszert, tehát a TN-S rendszert. A PEN vezetőt a szétválasztásnál föld potenciálra (U=0V) kell hozni, ez üzemi földelésnek minősül. Az MSZ 447 szabvány alapján a létesített üzemi földelés szétterjedési ellenállása, nem lehet nagyobb mint R=10 Ohm. A szétválasztás után tilos a PE és N vezető összekötése, áram-védőkapcsoló is csak a szétválasztott szakaszon alkalmazható. TN-S rendszerben a N vezető csak az üzemi áramot vezeti, a PE vezető pedig csak a hiba áramot. A PEN vezető értelemszerűen mind az üzemi és a hibaáramot is vezeti.
Régebben épült társasházaknál megengedett volt, a TN-C rendszer alkalmazása a teljes épületben és az egyetlen földpotenciál kapcsolat a csatlakozási pontban volt. Itt megengedett, hogy a PEN vezetőt a felhasználói mért főelosztóban (tehát a lakásban) válasszák szét PE és N vezetőre.
Ahhoz, hogy a védelmi készülék (kismegszakító, olvadóbiztosító) időben megszólaljon, létfontosságú az áramkörben fellépő hibahurok impedanciájának (ellenállása) alacsony értéke. A fázis vezetőn elhelyezett túláramvédelmi eszköznek megkell tudnia szólalni az MSZ HD 60364-4-43 szabványban előírt időn belül(t=0,4s). A védelmi készülék megszólalásához kellően nagy áramnak kell megindulnia. Egy C10-es kismegszakító eseténben I=100A áramerősség az ami biztosan megszólaltaja a védelmet.
Például: Adott U=230V feszültség, a hibahurok impedanciája Z=0,5 Ohm, ahol I=U/R azaz I=230V/0,5Ohm=460A áramerősségű fázis-föld zárlati áram jön létre. Ez egy C16-os kismegszakító esetén elég nagy ahhoz, hogy a védelem megszólaljon és bontsa az áramkört az előírt időn belül, ami t=0,4s.
Összefoglalva
Mi határozza meg hogy mekkora zárlati áram fog folyni? A hibahurok impedanciája. Minél kisebb az impedancia annál nagyobb az áramerősség.
Mikor szólal meg a védelem? Ez függ a kioldószerv karakterisztikájától (B, C, D), valamint az előírt időn belül (t=0,4 – 5s). B karakteriszika esetén 5x, C esetén 10x, D esetén 20x a kismegszakító névleges áramának. Tehát B10-es kismegszakítónál ez I=50A, C10-nél I=100A, D10-nél I=200A.
PEN vezetőt a csatlakozási pontnál szét kell választani PE és N vezetőre, ahol kötelező rögzíteni a földpotenciált (üzemi földelés).
5 vezetős rendszerben (TN-C-S) össze lehet -e kötni a PE és a N vezetőt? Igen, sőt kötelező, de csak is a tápoldalon, a fogyasztói oldalon tilos.
Áram-védőkapcsolót (ÁVK) hol lehet elhelyezni? Kizárólag a PEN vezető szétválasztása utáni szakaszon. PEN vezetőt tilos az ÁVK-ba kötni.
