Áram-védőkapcsolók túláramvédelme.
A következő cikkben, egy olyan témával fogunk foglalkozni, ami gyakran elkerüli a villanyszerelők figyelmét. Ez nem más, mint az áram-védőkapcsolók túláramvédelme. Általában az áram-védőkapcsoló (rövidítve: ávk) névleges áramának megfelelő méretű túláramvédelemi eszköz (elsősorban kismegszakítóra gondolunk!) biztosítja az ávk túláram elleni védelmét. Ilyen például a Schneider Acti9, Resi9 vagy Easy9 Pro termékcsaládjának áramvédőkapcsolója.
Vannak gyártók (pl.: Schrack és EATON), ahol a különböző névleges áramú ávk-hoz megvannak határozva a túláramvédelmi eszkök értékei. Ezek az értékek a gG jelű olvadóbiztosítók névleges áramai, emiatt kell kicsit számolni, de nem bonyolult a helyzet. Az áram-védőkapcsolók adatlapjai letölthetőek a gyártó honlapjáról és tudunk ezekről tájékozódni. Lakossági szerelés során a fogyasztásmérőknél található szolgáltatói kismegszakító névleges árama fogja meghatározni nekünk, hogy az áram-védőkapcsolónk névleges árama mekkora kell, hogy legyen.
A kismegszakítókról néhány szót...
Az áram-védőkapcsolók túláramvédelme a szolgáltatói kismegszakítókra átruházható feladatkör, amennyiben nincs túl messze a lakáselosztó a fogyasztásmérőtől. Ellenkező esetben a lakáselosztóba is kell beépíteni egy kismegszakítót, ahol már számolni kell a mért fővezeték terhelhetőségét is. (Vannak esetek, amikor a távolság és a vezeték keresztmetszete miatt kisebbre kell méretezni a kismegszakítót.)
A kismegszakítókat egyezményes időn belül műkődtető áramhoz a kismegszakító névleges áramát kell szoroznunk 1,45-el. A gG jelű olvadóbiztosítóknál ez a szorzó kb. 1,6.
Kismegszakítóknál a következők az értékek:
16A *1,45= 23,2A
20A *1,45= 29A
25A *1,45= 36,25A
32A *1,45= 46,4A !!!
gG jelű olvadóbiztosítóknál:
16A *1,6= 25,6A
25A *1,6= 40A
40A *1,6= 64A
A Schrack és az EATON áram-védőkapcsolók túláramvédelme.
Az EATON xPole Home ávk-jánál az adatlapon a következőt írják:
„Abban az esetben, ha az elektromos berendezés maximális üzemi árama nem haladja meg az áram-védőkapcsoló névleges áramát, akkor csak rövidzárlat
védelemről kell gondoskodni. Túlterhelés elleni védelmet abban az esetben kell alkalmazni, ha az elektromos berendezés maximális üzemi árama meghaladhatja
az áram-védőkapcsoló névleges áramát.”
A Schrack és EATON adatlapján a következő értékek vannak feltüntetve:
Rövidzárlat ellen maximum 63A gG előtétbiztosító lehet mind a 25A, 40A és 63A névleges áramú ávk esetében. Túlterhelésnél pedig a következőt találjuk a gyártói adatlapokon:
ÁVK névleges árama: maximális előtétbiztosító túlterhelés ellen:
25A – 16A gG
40A – 25A gG !!!
63A – 40A gG
Ez azt jelenti, hogy a 25A névleges áramú áram-védőkapcsoló max 16A-es kismegszakítóval védhető. A 20A-es és 25A-es kismegszakítók esetében már a 40A névleges áramú ávk-t kell beszerelni.
Amikor azonban teljesítmény bővítés történik 32A-ra akkor a 40A névleges áramú ávkt már nem lehet biztonságosan üzemeltetni. Ezért azt cserélni kell 63A-es névleges áramú ávk-ra. A 63A névleges áramú ávk maximum a 40A-es bővítésig jó.
A Schrack Techniktől emailben kaptam is erre választ, nem én találtam ki mielőtt bárki bármit is gondol.
Schneider Electric áram-védőkapcsolójának túláramvédelme
A Schneider Electricnél legfeljebb a kismegszakító névleges áramával megegyező értékű ávk építhető be. Ezt a dokumentumot az ügyfélszolgáttól kaptam meg, amiből az érintett oldal van itt mellékelve.
Az Acti9 részletes dokumentációja, mind a Resi9, mind az Easy9 Prora egyaránt érvényes.
Letölthető adatlapok a gyártók oldaláról
Torma Szabolcs
Cikkeim havi bontásban
- 2026. március (1)
- 2025. november (1)
- 2025. október (1)
- 2025. augusztus (2)
- 2025. július (2)
- 2025. június (2)
- 2025. május (2)
- 2025. április (2)
- 2025. március (4)
- 2025. február (5)
- 2025. január (2)
- 2024. október (1)
- 2024. szeptember (1)
- 2024. augusztus (1)
- 2024. május (1)
- 2024. február (2)
- 2024. január (3)
- 2023. december (2)
- 2023. november (4)