Túlfeszültség levezető beépítése panellakásokba. Szükségünk van-e rá?

Ahogyan haladunk előre a technológiai felzárkózásban (lásd áram-védőkapcsolók beépítése), lassan elérkezik az idő hogy a túlfeszültség levezető beépítése a panellakásokba is nagyobb teret fog hódítani. Mikor szükséges túlfeszültség vezető beépítése? Az MSZ HD 60364-4-443:2016; Kisfeszültségű villamos berendezések: Légköri vagy kapcsolási tranziens túlfeszültségek elleni védelem, című szabvány a következőket fogalmazza meg:

Tranziens túlfeszültség elleni védelmet kell alkalmazni, ahol a túlfeszültségek által okozott következmények hatással vannak:

  • az emberi életre (pl. orvosi készülékek, biztonsági berendezések stb.);
  • közszolgáltatásokra és kulturális örökségekre (informatikai központok, múzeumok stb.)
  • kereskedelmi vagy ipari tevékenységekre (pl. szállodák, piacok, bankok, ipari létesítmények stb.)
  • nagy számú embercsoportokra (pl. nagy lakóépületek, templomok, iskolák, hivatalok stb.)
 
– Minden más esetben el kell végezni a kockázat elemzést, hogy szükséges-e a tranziens túlfeszültségek elleni védelem. Ennek hiánya esetén a villamos berendezést el kell látni tranziens túlfeszültség elleni védelemmel. 
– Egyedi lakóegységek esetében nincs szükség tranziens túlfeszültség elleni védelem kialakítására, ahol  védendő villamos berendezés teljes gazdasági értéke kisebb, mint a berendezés táppontján elhelyezett SPD gazdasági értékének az ötszöröse.

Milyen túlfeszültség levezetőt szereljünk be egy panellakás lakáselosztójába?

Amennyiben van villám hárító rendszer, akkor az épület főelosztójába kellene beépíteni a villámáram levezetőt (T1 vagy T1+T2 SPD), így a lakásoknál a T2-es SPD beépítése elég lenne. A fogyasztókészülékeknél pedig a T3-as SPD-t kell beépíteni, például a konnektor mögé szerelhetőt. Figyeljünk a gyártói leírásokra is, hogy hány méter lehet az SPD-k között, mikor kell megismételni egy adott védelmet, mikor nem szükséges a T1-es védelem stb.

Panellakásoknál a helyzet azonban nem ennyire egyszerű. A paneltársasházak méretlen felszálló vezeték rendszere az esetek többségében még a régi alumínium, ami sok panelban csak 4 vezetős, tehát PEN szétválasztás nincs a főelosztóban. Emiatt a legtöbb panellakás nem tudja teljesíteni a túlfeszültség levezetők beépítésének ideális műszaki követelményeit.

Milyen túlfeszültség levezetőt építsünk be egy panellakásba, ahol csak az adott lakás hálózatát szeretnénk védeni? 

Az OBO honlapján elérhető tájékoztató füzetben, azt olvashatjuk, hogy ha rendelkezik az épület villámhárítóval, de csak egy adott lakást szeretnénk védeni, akkor T1+T2-es túlfeszültség levezetőt kell beépítenünk, ha nincs villámhárító akkor T2-est kell.

Megkérdeztük a DEHN-t is, hogy ők mit ajánlanak ilyen esetben. Mivel nem lehet ideális védelmet kialakítani és a műszaki feltételek egyszerűen nem adottak, így a következő lehetőség áll a villanyszerelő előtt. Amennyiben a lakás közel van az épület villamos betápjához vagy a tetőhöz (felső 20%) akkor a DEHNshield-et javasolják (T1+T2 SPD), míg a többi szinten a DEHNGuard (T2 SPD) is elégséges.

A Schneider Electric Resi9-es termékcsaládjában szereplő Resi9 QUICK PF túlfeszültség-korlátozó (T2) beépítéséről a következőket írja a gyártó: „Biztosítja az elektronikus eszközök villámcsapás általi védelmét. A felsővezetékek által ellátott és védett épületekben ajánlott. Ajánlott továbbá olyan épületekben is, amelyeket 1. típusú túlfeszültség-korlátozóval kombinált villámhárítóval védenek.”

Schneider Electric Resi9 QUICK PF T2-es túlfeszültség-korlátozó

Érdemes akkor túlfeszültség levezetőt beszerelni panellakásba?

Igen, mindenképpen érdemes. A semminél több és el kell fogadnunk a panellakások korlátait. Ha beépítünk, akkor T1+T2-es vagy legalább egy T2-es legyen, ami be  kerül a panellakás lakáselosztójába. Az értékes fogyasztók áramkörét pedig, konnektor mögé is beköthető T3-as SPD-el védjük és lehetőség szerint azonos gyártó termékeit használjuk.

A teljes villamos hálózat felújításának összköltségét tekintve, szinte elenyésző összeg egy túlfeszültség levezetőnek az ára. Azonban egy túlfeszültség miatt a több százezer forintos elektromos fogyasztó készülékek is tönkre mehetnek és a biztosító is kifogásolhatja a túlfeszültség levezető hiányát. Ekkor elgondolkodhatunk azon, hogy megérte-e megspórolni a túlfeszültség elvezetőnek a beépítését? Még akkor is ha az épületben nincs kiépítve, legalább mi magunk tegyünk meg mindent amit lehet.

TormaVillanyszerelés
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.